Dömsöd Nagyközség hivatalos oldala

Több mint 1 éve történt

KOSSUTH KAPCSOLATA DÖMSÖDDEL

 

A dömsödi általános iskola szeptember 21-én ünnepelte névadója, születésének 225. évfordulóját. Ennek kapcsán a Széchenyi-napok keretében, különböző rendezvényeket szervez, szervezett, amelyben könyvtárunk is részt vett. Egy rendhagyó történelem-honismereti óra keretében mutattam be, gr. Széchenyi Istvánt és annak korát. 

Ez az esemény adta az ötletet, hogy a Reformkor másik kiemelkedő nagy államférfiáról, Kossuth Lajosról kellene egy rendhagyó történelem órát tartani, amelyre Gavlik István (Kossuth-kutató, helytörténész, tanár) urat kértem fel, hiszen nemrégiben jelent meg;

KOSSUTH LAJOS díszpolgársága – emlékek – Pest megyében és Budapesten című könyve.

Ebben a műben Kossuth Lajos életútját a bölcsőtől a sírig mutatja be. Megtudhatjuk mióta díszpolgára Kossuth Ceglédnek, Kiskunlacházának, Dömsödnek, Ráckevének, Szigetszentmiklósnak és még számos településnek.

A történelem órán iskolánk diákjai, tanárai, nyugdíjas pedagógusai és a meghívott vendégeink vettek részt.

Az óra háttereként egy rögtönzött kiállítást szerveztünk, ahol Kossuth dömsödi relikviáit nézhették meg a gyerekek, valamint régi képeket, tárgyakat tekinthettek meg szülőfalunk históriájából.

1894-ben Kossuth halálakor a dömsödiek is gyászjelentést adtak ki, amelyben az elhunytat Magyarország kormányzójaként siratták, ezzel felvállalták a felségsértés veszélyes vádját, mert nekik Kossuth változatlanul Magyarország kormányzója volt. Ha „Ferenc Jóska” fenn is ült a bécsi Burgban, és a kiegyezés utáni magyar kormányzatok megvonták Kossuthtól még a magyar állampolgárságot is. 

(Ez a gyászjelentés a kiállítás egyik darabja volt, az eredeti nemzetőrszalag mellett.)

A dömsödi Bereményi Géza írta egykori naplójában, hogy ekkor minden felekezet gyászünnepséget tartott. Az 1860-as években pedig Dömsödön megalakult a Honvédegylet, amelyben a volt 1848-49-es szabadságharc egykori katonái tömörültek. Gyűjtötték a szabadságharcról szóló könyveket, nyomtatványokat és ezeket csak az egylet tagjai olvashatták. Feltehetően ebből nőtt ki a dömsödi Demokrata Kör, mely 1868-ban, a szabadságharc 20. évfordulóján Kossuth Lajost és két fiát a kör tiszteletbeli tagjává választotta. 

Hosszú évtizedekig, az 1950-es évekig működhetett ez a kör. Feladatuk a hagyományőrzés, „nem engedünk a 48-ból” gondolat továbbvitele volt…

Kossuth Lajos a dömsödi Demokrata Kör felkérésére válaszul, elküldte levelét, amely 1868. március 15-én Turinba kelt.

A borítékon ez állt:

„Fehér Péter Úrnak, a dömsödi Demokrata Kör elnökének. „

A levél szövege a következő: 

„Tisztelt elnök Úr!

A dömsödi Demokrata Kör tiszteletbeli tagjává lett megválasztásunkat nagyra értékeljük, s érzékenyen meghatva a szívélyes jó indulat által, melynek becses levelünkben irányunkban kifejezést adtak, azt azon polgári kötelességű ígérettel viszonozzuk, hogy érjen jó, érjen balszerencse, Hazánk sokat szenvedett népe bennünk tettre s áldozatra kész hű munkatársakra fog mindig találni, azon jogos törekvésben, hogy Magyar hazánk állami önállását, visszaszerezze, s a szabad hazában teljes mérvben gyakori érvényre jussanak és következetes fejlesztést nyerjenek azon demokráciai elvek, melynek első alapját a sem nekem, sem senki más egyes embernek nem, hanem csak a kor visszautasíthatatlan követelményének s az összes nemzet szellemének tulajdonítható 1848-iki törvényhozás rakta le. S melynek teljes valósítása is, nem egyes ember gyönge erejétől, hanem csak a vállvetett közakarattól, s a Nép hazafias határozottságától remélhető. Fogadja Elnök Úr, s legyen szíves a kör közönségének átadni úgy magam, mint fiam részéről tiszteletünket, s rokonérzetű üdvözletünket.”

Sajnos ezt a Kossuth levelet nem tudtuk kiállítani, mert ma egy számunkra ismeretlen dömsödi család őrzi.

Az óra megkezdéseként Kossuth Lajos saját szavai, szóltak hozzánk, fonográf hangfelvételről. Ennek a felvételnek 1890. október 6-án Aradon, az emlékmű felavatása alkalmából kellet volna elhangoznia. Ez a beszéd azonban ott soha nem hangzott el. Mi szerencsések voltunk, hogy ezt most eredetiben meghallgattuk. Egyébként ez a legkorábbi máig ismert fennmaradt magyar beszédhangfelvétel. Ma az Országos Széchényi Könyvtár, Zeneműtárában található meg. Ez volt az én meglepetésem az órához. Ezután pedig Gavlik István tanár úr beszélt Kossuthról.

 

Hogyan látták ezt az órát a gyerekek?

Erre a kérdésre a 4. a osztályosok (Balázsné Dani Erzsébet) tanulóinak az írásaiból szeretnék idézni:

„ Az előadáson, sok mindent tudtunk meg. Pista bácsi beszélt arról, hogy díszpolgári címmel tisztelték meg Kossuth Lajost Dömsödön. Beszélt arról is, hogy 19 megyei levéltárban volt és kutatott. A végén Pista bácsi köré álltunk és azt mondta: „Nagyon örülök, hogy eljöhettem Dömsödre.” Nekem nagyon tetszett ez az előadás, mert sok olyan dolgot tudtam meg, amit még soha nem hallottam. Sok mindent nem tudok Dömsödről, de a tanár nénitől és Pista bácsitól nagyon sokat tudtam meg. A háttér nagyon szép volt.”

„ A szabadságharcnál a katonák önként jelentkeztek harcolni a szabadságért.”

„Arról is volt szó, hogy Kossuth a 13 aradi vértanú elé lehajolt és mondott egy imát.”

„Megtudtam, hogy Kossuth Lajost 1868-ban a Demokrata Kör tiszteletbeli elnökévé, illetve Dömsöd díszpolgára lett. Örültem, hogy Ági néniék ezt megszervezték, mert így sokkal többet tud

tam meg Kossuth Lajosról, és köszönöm nekik!”

 

Hogyan vélekedett az akkori dömsödi ember Kossuth Lajosról?

Erre a kérdésre Dégh Linda anekdotagyűjteményéből szeretnék idézni:

„ Ki volt Kossuth?

Kossuth temetésin többen is ott voltunk Dömsödrül. Egy embör mög aszongya, mikor mönt a kocsi, mög a kiséret, hogy még egy ilyen embörnek is ilyen nagy fölvonulást csinálnak? 

Fölzudult erre a nép.

Azt mondtam neki:

- Maga magyar embör?

- Hogy ü az.

- Nem bizony, hanem kutyának való az, aki ilyenőket beszél. Tudja maga ki volt az a Kossuth Lajos? Ha az az embör nem lött volna, magának annyi földje se lönne, ahova leüljön!

Horváth János 87 éves

földműves, Dömsöd”

 

Remélem, sikerült közvetítenünk olyan gondolatokat, ismereteket, amelynek segítségével jobban megismertethettük az adott kor és szülőfalunk történelmének ezen korszakát.

E rendezvény szervezésében és lebonyolításában részt vevő intézmények vezetőinek, munkatársainak szeretnék köszönetet mondani, amelyek a következők:

Petőfi Sándor Emlékmúzeum

Gr. Széchenyi István Általános Iskola

Dezső Lajos Zeneiskola (Nagy Seby)

Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ

Jancsó Attila (ifjú helytörténész)

és nem utolsó sorban a Kluch Rózsa Nagyközségi Könyvtár munkatársai, nyugdíjasai.

 

Markóné Zöldág Ágnes

könyvtár vezető