Kedves Lakótársam!
Idézet az egyik napilap cikkéből: "A túlélés olyan elementáris belső parancs, amely - jó esetben - önfegyelemre tanít, segít értéksorrendet felállítani, rátalálni a legegyszerűbb lehetőségekre, a belső hangra, amely tudja, mi az igazán fontos!" Ennél pontosabban és jobban én sem tudtam volna megfogalmazni azt, hogy mi is számomra az utóbbi egy-két nap tanulsága! Nagy örömömre szolgál, hogy azt látom, a különböző, a járvánnyal kapcsolatos bejegyzésekhez kommentelők döntő többsége, a kezdő gondolat birtokában van! És ez azért nagyszerű dolog, mert magunkat, családunkat, barátainkat, településünket csak a már agyoncsépelt ÖSSZEFOGÁSSAL tudjuk megóvni a gyilkos vírustól! Persze, a védekezés folyamán rengeteg érdeksérelem érhet egyéneket, de az általam is többször emlegetett dolog, hogy az emberek egészsége, élete minden mást felülír! Tudom, hogy vannak emberek, akik mereven ragaszkodnak megszokott életvitelükhöz, sokszor már talán az egészségesnél is jobban. Ezeknek az embereknek a legnehezebb tudomásul venni, hogy nem horgászhatnak, hogy nem sétálhatnak a családjukkal, vagy a kutyájukkal. Azért ezeknek a nagy többsége végül is tudomásul veszi a tiltó rendeletet, de azért vannak olyanok is, akik vagy megpróbálják kijátszani a tiltást (ebből azért kevés van), vagy olyan mérhetetlen düh alakul ki bennük a többségi akarattal szemben, amelyet már nem igazán tudnak kontrollálni!
Még csak a járvány első harmadában vagyunk, de azt már örömmel állapítottam meg, hogy ebben a nehéz helyzetben mennyi segítőkész kollégával, ismerőssel vagyok körülvéve! Tegnap írtam a rendőrökről, a polgárőrökről, a közterület-felügyelőről, ma a többi segítőmről néhány gondolatot. Az operatív csoport tagjai a maguk módján teljes “mellszélességgel” ott vannak mögöttem és minden tudásukkal, szakértelmükkel azon dolgoznak, hogy a legkevesebb sérüléssel tudjuk majd magunk mögött a veszélyhelyzet hónapjait! Közülük is dr Bencze Zoltán jegyző az, aki a szabadidejének nagyrészét a veszélyhelyzet adta feladatok elvégzésére rendelte alá! Ismét csak az a mondás jutott eszembe, hogy “bajban ismerszik meg az ember”. Nos, most is bebizonyosodott, hogy a tíz évvel ezelőtti döntésem, amikor felkértem a jegyzői tisztségre, jó döntés volt! Zoli - engedjék meg, hogy most így nevezzem - szinte a védekezésünk minden szeletében aktív szerepet vállal. Túl a hivatalvezetésen, az természetes, hogy a döntések jogszabályi hátterének alapjait Ő rakja össze, magas színvonalon! Néha van olyan érzésem, hogy a jegyzőnk által összeállított jogszabályok pontosabbak, mint a központiak! Aztán, ha kell, akkor tűzoltó, ha kell akkor polgárőr, ha kell akkor pedig futár. Már nagyon sok egészségügyi maszkot juttatott el az igénylő személyeknek! Köszönöm Neki is és a csoport többi tagjának is!
A Húsvét hétfő ellenére ma is két adomány híre jutott el hozzám. Burján András (Burján Húsbolt) jelezte adományát, és a Dömsödi Horgász Egyesület vezetése is 50 000.- forinttal kívánja támogatni az önkormányzat védekező munkálatait! Köszönöm szépen!
Azért ismét kiírom az elkülönített számla számát, hátha valaki keresné: 11742070-15393159-10130005.
A “kémeim” azt jelentették, hogy nyugalom van a településünkön! A fertőzöttek és a karanténban élők száma ma nem változott!
Vigyázzanak egymásra! Vigyázzanak magukra!
Bencze István
polgármester