Mi ez az egész?
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-a előírja, hogy amennyiben vízilétesítmény létesítése (ennek minősül a kút létesítése is) hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően történt, úgy arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A hatóság alapesetben az engedély megadása mellett köteles bírságot is kiszabni, azonban a törvény mentesíti azokat a kút tulajdonosokat a bírság alól, akik 2020. december 31-ig kérelmezik annak fennmaradását.
Ez azonban azt is jelenti, hogy mindazon kutakra, amelyek létesítésekor jogszabály kötelezően nem írta elő engedély meglétét (jogszerűen létesültek engedély nélkül), nem alkalmazható a fennmaradási engedély, hanem üzemeltetési engedélyt kell adni. Annak érdekében, hogy egyértelműen eldönthető legyen, az üzemeltetési engedély vagy a fennmaradási engedély kiadása szükséges-e, vizsgálni kell a kút létesítésének időpontjában hatályos törvényi előírásokat.
A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat saját birtokán mindenki szabadon építhet. A törvénycikket a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 1965. július 1. napjával hatályon kívül helyezte. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.)Korm. rendelet (továbbiakban: Vtv.-vhR.) értelmében 1992. február 15. napjáig az egy ingatlan határán belüli ásott kút megépítéséhez, átalakításához csak akkor nem szükséges vízjogi létesítési engedély, ha
- a)annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
- b)élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;
- c)a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
A fúrt kutak építésére vonatkozóan már 1960-tól a 34/1960. (V. É. 17) számú OVF főigazgatói utasítás rendelkezett. Ez az 1960. augusztus 8-án életbe lépő utasítás, amelynek 4. § (1) bekezdése szerint „az építtető (beruházó) a kút létesítéséhez, vagy felújításához, amelynek során a vízbeszerzés az eredetileg bekapcsolt vízadó réteg helyett más vízadó rétegből vagy vízadó szintből történik, vízjogi engedélyt köteles kérni” azonban a 10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű vagy 1,5 LE alatti teljesítményű szivattyúval működtetett, kizárólag háztartási célokra használatos kutakra nem vonatkozott. Ebből fakadóan ezek a házi vízellátó kutak 1960. augusztus 8. napjától bizonyosan továbbra is engedély nélkül voltak létesíthetők.
- február 15. napján hatályba lépő módosítása alapján a Vtv.-vhR. 61. § (1) bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges az olyan kút (akár ásott, akár fúrt kút) létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő háztartásának (házi vízszükségletének) napi 1,5 m3 mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, továbbá, – a parti szűrésű, karszt és rétegvízkészlet igénybevétele vagy érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználását biztosítja.
Összességében, a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy
- a) 1992. február 15. napja után létesült minden vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.
- b) 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében
- arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,
- arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni,
- minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.
Ki fogja nekem ezeket engedélyezni?
Két hatóság járhat el a kutak ügyében. Vagy a helyi jegyző vagy a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. Hogy kihez kell fordulni, az alábbiak szerint dönthető el.
A 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
- a)olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- ab)épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- ac)nem gazdasági célú vízigény.
Vagyis ha a kutunk megfele az alábbi összes feltételnek, akkor a jegyző az eljáró:
- legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel és nem érint védett részt és vízkészletet,
- magánszemély céljait szolgálja; (tehát cég, szervezet nem lehet)
- vagy házi ivóvízigényt elégít ki, vagy egyéb háztartási vízigényt
- olyan ingatlanon van, amin van épület,
- nem gazdasági célú (az otthoni kert locsolása háztartási célú)
Minden olyan esetben, amikor a fenti feltételek közül akárcsak egy is nem áll fenn az adott kútra, akkor a katasztrófavédelem lesz az eljáró szerv.
Hogy kell kérni a fennmaradást vagy üzemeltetést?
Most csak a jegyzői eljárásról írok. Először is van rá kérelem nyomtatvány, ami a cikk alján szerepel. Ehhez azonban a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet előír dokumentáció is kell. Ennek alapján a kérelemben szereplő adatokon felül csatolni kell fényképfelvételt a kútról és környezetéről.
A kérelmen szerepel egy nyilatkozat is, amit minden esetben aláír a kút tulajdonosa, és még:
- engedéllyel létesült fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező;
- ha pedig fennmaradási engedélyt kérelmeznek vagy olyan kút utáni üzemeltetésit, ami engedély nélkül lett létesítve, akkor arra jogosult kútfúró. (teljesen mindegy, hogy fúrt, vert vagy ásott kútról van-e szó ebben az esetben)
(Ha új kutat létesítenek, akkor ahhoz nem kell a tulajdonos aláírásán kívül másé ha vert vagy ásott kútról van szó. Korábbi tájékoztatóban tévesen az új létesítési engedély nyilatkozati szabályait ismertettem.)
Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása. Vagyis igazolni kell, hogy a kivitelező
a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint
b)a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy a létesítési engedéllyel rendelkező fúrt kút esetében (semmilyen más esetben viszont nem kell) az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az azt kivitelező jogosultságát igazoló okirat egy másolatát.
Mibe kerül ez nekem?
Maga az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklet 58a pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
Sajnos azonban a nyilatkozat aláírása megfelelő szakember részéről várhatóan nem lesz az.
