Dömsödi Utánpótlás Sport Egyesület
2344 Dömsöd, Ady Endre utca 9.
__________________________________________________________
A L A P S Z A B Á L Y
- a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva -
2017.
Hatályos: 2017. ……. napjától.
Az okiratot szerkesztette:
I.
Az Egyesület adatai
A sportegyesület hagyományos elnevezése: Dömsödi Utánpótlás Sport Egyesület
Rövidítése: DUSE
Alapításának éve: 2012
Székhelye: 2344 Dömsöd, Ady Endre utca 9.
Elektronikus levelezési címe: dusesport@gmail.com
Színe: fekete – fehér - zöld
Zászlaja: fekete – fehér – zöld, közepén „DUSE” felirattal
Jelvénye: Pajzs alakú, jobb felsősarkától átlósan húzódó fekete – fehér - zöld mező. A fehér mezőben „DUSE” felirat
II.
Az Egyesület célja és feladatai
A Dömsödi Utánpótlás Sport Egyesület célja, hogy a dömsödi utánpótlás korosztályú, különböző sportágakban sportoló gyerekeket összefogja, számukra a szakosztályi kereteken belül biztosítsa a feltételeket az egészséges életmódhoz, a testmozgáshoz, a sportoláshoz és a versenyzéshez. A Sportegyesület – a Sportról szóló 2004. I. törvényben megállapított eltérésekkel – az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv 3:63 – 3:87 § szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Az egyesület minden területen támogatja, erősíti és szervezi Dömsöd nagyközség utánpótlás- és gyermeksportját. Feladat a napi szintű testmozgásra, a tanulmányi időszakon kívüli szabadidő értelmes és egészséges eltöltésére való nevelés elősegítése, szervezése.
Az arra igényt tartó felnőtteknek sportolási lehetőséget biztosít, edzéseket tart, versenyzési lehetőséget biztosít.
Részt vesz a versenysportra alkalmassá tehető, tehetségesnek ítélt fiatalok kiválasztásában, felkutatásában; sportszakmai, pedagógiai és erkölcsi nevelésük rendszeres és folyamatos biztosítása érdekében és versenyzővé válásuk elősegítése érdekében tevékenykedik.
A sportolók szakosztályi kereteken belül történő felkészítése, versenyeztetése, tehetségük széles körű kibontakoztatásának elősegítése, nevelése.
A különböző szakszövetségek által kiírt versenyeken, bajnokságokon való indulás szervezése, saját nevelésű versenyzők támogatása.
A különböző sport szakszövetségek által kiírt versenyekre, bajnokságokra való aktív felkészülés támogatása, szervezése.
Saját rendezésű sportversenyek, sportesemények szervezése, megvalósítása. Magas színvonalú sportversenyek szervezésével és rendezésével elősegíti Dömsöd nagyközség lakosságának szórakoztatását, kikapcsolódását.
A sportegyesület a szabadidősport, versenysport, a tehetséggondozás, és az utánpótlás-nevelés műhelye.
Együttműködés feltételeinek megteremtése a sportért felelős kormányzati szervekkel és a helyi önkormányzattal.
A támogató szponzorok hírnevének minél szélesebb körű megismertetését biztosítja a hazai és nemzetközi versenyeken kifejtett marketing tevékenységével, továbbá biztosítja, hogy az egyesület jó reklámhordozó legyen mind a község, mind a főszponzor és egyéb szponzorok részére.
A célok érvényesítése érdekében az egyesület a különböző korosztályú gyermekek számára az egyes szakosztályok keretein belül heti több alkalommal sportolási lehetőséget biztosít edzői felügyelettel és irányítással, az egyes korosztályokból sportszakmai szempontok alapján kiválasztja a versenysportra alkalmas gyerekeket. A különböző szövetségek és egyesületek által kiírt bajnokságokban a kiválasztott gyermekek csapatait nevezi, versenyezteti.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III.
Az Egyesület tagsága
Az Egyesületnek rendes, sportoló, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Az Egyesület rendes tagjai azok a bel-és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról, elfogadják az Egyesület céljait, a kötelezettségek teljesítését vállalják, tagságuknak nincs törvényes akadálya.
Kiskorú személyek kizárólag a törvényes képviselőjük hozzájárulásával válhatnak az Egyesület tagjává.
Sportoló tagok azok az egyesületben aktív sporttevékenységet folytató, igazolt amatőr sportolók, akik rendszeresen edzéseken és versenyeken vesznek részt. 18 év alatti sportoló tagokat gondviselőjük képviseli az egyesület közgyűlésein.
Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért az Egyesület működésével, ehhez anyagi, szakmai vagy más támogatást nyújt.
Az Egyesületnek tiszteletbeli tagjai lehetnek. A tiszteletbeli tagok felvételéről a közgyűlés határoz.
A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi törvénynek megfelelően őrzi. A belépési nyilatkozat eredeti példányát az Egyesület őrzi. Másolatot kap a belépő tag.
A tagok jogai és kötelezettségei:
Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.
A kiskorú rendes tagok – cselekvőképességük érintettsége miatt – csak olyan életkoruknak megfelelő tisztségre választhatóak, melyek nem járnak képviseleti, illetve a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságokkal. E jogokkal őket később jogszerűen meghatalmazni sem lehet.
Az Egyesület rendes tagja jogosult az Egyesületet érintő kérdésekben a közgyűlésen felszólalni, javaslatot tenni.
Az Egyesület rendes tagja jogosult részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.
A rendes tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani.
Az Egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételét a közgyűlés minősített többséggel támogatja. Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Köteles továbbá eleget tenni az alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeinek.
A rendes tag kérésére az éves tagdíj összege csökkenthető.
A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező rendes tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a rendes tagját, aki az alapszabály ellen ismételten súlyosan vét. A tagsági jogviszony megszüntetéséről az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt. Kizárást von maga után különösen, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető, magatartást tanúsít. Ha a rendes tag a tagdíjfizetési kötelezettségével hat havi késedelembe esik, lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be.
A tagkizárásra megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
Az eljárás során különösen figyelembe kell venni a személyhez főződő jogokat. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A név, jó hírnév, képmás és hangfelvétel védelmét, a titokjogot és az információs önrendelkezés jogát.
A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen vagy postai úton azoknak, akiket érint. A Közgyűlés határozata ellen a tudomásra jutástól számított harminc napon belül jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a területileg illetékes, az egyesület bejegyző határozatát elrendelő bíróság előtt. Rendkívüli közgyűlést kell tartani az esetben is, ha azt bíróság elrendeli.
A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely rendes tag -a tudomására jutástól számított harminc napon belül - az egyesület aktuális székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
A tagsági viszony megszűnik a rendes tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik elnökségével, tagjával.
A pártoló tag jogai és kötelezettségei:
a) Az egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése.
b) Az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt.
c) Csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében.
d) Tagdíjfizetésre és más tevékenységre nem kötelezhető.
e) Vezető tisztségviselővé nem választható.
A tiszteletbeli tag jogai:
a) A tanácskozási joggal való részvétel a közgyűlésén és rendezvényein.
b) Az egyesület szolgáltatásainak igénybevétele.
A tiszteletbeli tagsággal tagdíjfizetési kötelezettség nem jár.
IV.
Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az összehívás okának és céljának megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása sorá figyelmen kívül kell hagyni.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
A Közgyűlést levezető Elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően 10 munkanapon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölendő.
A megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő eredeti napirendi pontokkal, a tagok számarányától függetlenül határozatképes, mely tényről az egyesület tagságát az eredeti meghívóban értesíteni kell.
Ha a megismételt közgyűlést nem az eredeti közgyűlés napjára tűzték ki, akkor a megtartásának szükségességéről a tagokat legalább rövid úton értesíteni kell, lehetőség szerint pedig új meghívót kell küldeni.
A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező rendes tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével (minősített többséggel) választja meg. Abban az esetben, ha a tisztségviselő választás során a tisztségre aspirálók listáján egy név szerepel a közgyűlést levezető elnök nyílt szavazást rendelhet el.
A Közgyűlés határozatait megkapják szabadon a tagok.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
2. Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása
3. Az éves tagdíj mértékének meghatározása melynek mértékéről az egyesület elnöke az elnökég döntése alapján tesz javaslatot a Közgyűlésnek az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével.
4.Az Elnökség javaslata alapján új bizottság felállítása
5. Az Egyesület két Közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint az előző időszakról szóló beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása.
6. Éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása.
7. Döntés új tag felvételéről, a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni
fellebbezés elbírálása.
8. Az Egyesület éves költségvetésének elfogadása.
9. Az Egyesület számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása, melyet egyszerű többséggel kell elfogadni
10. Más egyesülettel való egyesülés kimondása.
11. Az Egyesület megszűnésének kimondása
12. Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása és a vezető tisztségviselő(k) visszahívása
13. Döntés minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal, vagy amelyet az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszt.
14. A végelszámoló kijelölése.
Az új tag felvételéről a közgyűlés minősített szótöbbséggel, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező rendes tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével dönthet.
A Közgyűlést levezető Elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A Közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok érvényességének nem előfeltétele a Határozatok könyvébe történő bejegyzése.
A tisztségviselők visszahívása
Az Egyesület közgyűlése visszahívja azt a tisztségviselőt, aki tevékenységével az Egyesület munkájának eredményességét akadályozza, vagy veszélyezteti, az Egyesületről akár szóban, akár írásban, vagy a médiában valótlan, az Egyesület tekintélyét romboló állítást hoz nyilvánosságra, valamint aki magatartása miatt, az egyesületi tisztség viselésére méltatlan.
Az egyesület vezető tisztségviselőjének visszahívását vonja maga után, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
A tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt tisztségviselőt a napirend megküldésével meg kell hívni.
Az Egyesület közgyűlése a jelen levő tagok 2/3-os többségével nyílt kézfelemeléses szavazás alapján hozott határozattal hívja vissza az Egyesület tisztségviselőjét.
A szabályszerűen visszahívott tisztségviselők tisztsége a visszahívással megszűnik.
A tisztségviselő visszahívására megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a visszahívásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülményekről a Közgyűlést ismertette.
Az eljárás során különösen figyelembe kell venni a személyhez főződő jogokat. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A név, jó hírnév, képmás és hangfelvétel védelmét, a titokjogot és az információs önrendelkezés jogát.
A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról1 törvény alapján személyes adat mindaz, ami az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen vagy postai úton azoknak, akiket érint.
A Közgyűlés határozata ellen-a tudomásra jutástól számított harminc napon belül jogorvoslati lehetőséggel lehet élni, az egyesület aktuális székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál.
A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított harminc napon belül - az egyesület aktuális székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál.
A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban
indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. Rendkívüli közgyűlést kell tartani az esetben, ha azt bíróság elrendeli.
V.
Az Elnökség
A Közgyűlés 3 főből álló Elnökséget választ.
Az elnökség tagjai:
…… elnök (született: …….; anyja neve: ………..; személyi igazolvány száma: ………; személyi azonosító jele: …………; adóazonosító jele: ………) ………..
…… alelnök (született: ………………; anyja neve: ……………; személyi igazolvány száma: ……………; személyi azonosító jele: ………….; adóazonosító jele: …………..) …………..
……….. alelnök (született: Budapest, …………; anyja neve: …………….; személyi igazolvány száma: …………; személyi azonosító jele: ……………; adóazonosító jele: ………..) ……………………..
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.
Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon annak zavarása nélkül bárki részt vehet.
Zárt ülés csak a személyiségi jogok vagy üzleti titok védelme érdeke figyelembe vétele mellett történhet.
A személyhez főződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, irányadó szabályként az 2013. évi V. tv. 3:1. § (3) bekezdést kell tekinteni, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illeti meg.
Nem sérti a személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
Az elnökség minden döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni, oly módon, hogy az tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
A jegyzőkönyvet az Elnökség jelen levő tagjai, a Közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által erre kijelölt két tag hitelesíti.
Az Elnökség döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség tagjai a közgyűlés által megválasztott Elnök, és két Alelnök.
Az elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, javadalmazásban nem részesülhetnek.
(1) Az Egyesületet az Elnök és a két alelnök önállóan képviselik.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és a két alelnök önállóan jogosult rendelkezni.
Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület működésével kapcsolatos humánpolitikai és gazdasági tevékenységet az Egyesület Elnöke gyakorolja.
Az Egyesület elnöke tehet javaslatot az egyesület tagjainak jutalmazására és költségtérítésének mértékére, melyre vonatkozó határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza meg.
A Közgyűlés az elnökség tagjait 5 évre választja meg.
Több jelölt esetén amennyiben az első fordulóban nem eredményes a szavazás, akkor második fordulót kell tartani. A második fordulóban az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. A két jelölt közül egyszerű többséggel választ tisztségviselőt a Közgyűlés.
Az Elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés illetve tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.
Az Elnökség kettő tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A személyi kérdésekben titkos szavazással, minősített többséggel hozza meg határozatát.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség kettő tag egybehangzó szavazatával dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe.
Az Elnökség havonta egyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 munkanap időköznek kell lennie. A Felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.
Az Egyesület Elnökségi üléseire szóló meghívót megkapják az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai.
Az Elnökség feladata és hatásköre:
Gondoskodik az Egyesület ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről. Végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási és szakmai feladatot belső munkamegosztás alapján.
Gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról.
Két Közgyűlés közötti időszakban dönt az Egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az Alapszabály, vagy a jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az Elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet minden jelenlévő aláírásával hitelesíti.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
b) az ügyrend elfogadása,
c) az etikai szabályok elfogadása,
d) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
e) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
f) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
g) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az üzletév végével az Egyesület gazdálkodásáról, a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
az Egyesület tevékenységének irányítása;
a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
a közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
irányítja az Elnökség munkáját;
vezeti az Elnökség üléseit;
képviseli az Egyesületet;
intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
összehívja az Elnökség üléseit;
vezeti az ügyintéző apparátust;
irányítja az Egyesület gazdálkodását;
utalványozási jogot gyakorol;
gyakorolja a munkáltatói jogokat
intézkedik a közgyűlés által elfogadott beszámolók, valamint az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatai nyilvánosságra hozatala iránt;
minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
Az Egyesület alelnökei
Az Egyesület közgyűlése két alelnököt választ. Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
VI.
Felügyelő Bizottság
Az egyesületnél a közgyűlés által választott Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottságnak …… tagja van.
A felügyelő bizottság tagjai:
…… elnök (született: …….; anyja neve: ………..; személyi igazolvány száma: ………; személyi azonosító jele: …………; adóazonosító jele: ………) ………..
…… alelnök (született: ………………; anyja neve: ……………; személyi igazolvány száma: ……………; személyi azonosító jele: ………….; adóazonosító jele: …………..) …………..
……….. alelnök (született: Budapest, …………; anyja neve: …………….; személyi igazolvány száma: …………; személyi azonosító jele: ……………; adóazonosító jele: ………..) ……………………..
A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:
- Összehívja az egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az egyesület vagy a tagok érdekeit.
- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
- Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
- Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
- Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól.
- Megvizsgálhatja, ill. betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba.
A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- Az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt választ.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. A Felügyelő Bizottsági ülést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, az ülés időpontját megelőzően 8 nappal. Az írásos meghívóban a felügyelő bizottsági tagokat tájékoztatni kell az ülés napirendjéről és az ülés időpontjáról. A napirend összeállítása és a meghívó elküldése a felügyelő bizottsági elnök feladata. A Felügyelő Bizottság ülését 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni mindazokban a kérdésekben, amelyek esetében külső ok miatt nincs lehetőség az ülés rendes összehívásának szabályai alkalmazására. Ezt a körülményt a meghívóban külön jelezni kell. A Felügyelő Bizottsági ülést a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti. A bizottság ülése nyilvános. A Felügyelő Bizottság ülésére az egyesület elnökségének legalább egy tagját meg kell hívni.
A Felügyelő Bizottsági ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság működésének speciálisan nem szabályozott kérdéseire az elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület fórumain.
Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma három fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.
Ha a Felügyelő Bizottság szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
A közgyűlés határozattal visszahívhatja a Felügyelő bizottság bármely tagját, ha az illető az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, szándékosan az egyesület eszközeiben, vagyonában kárt okoz, illetve amennyiben a rábízott feladatot bizonyíthatóan nem látja el. A visszahívásról a közgyűlés rendkívüli vagy rendes ülésén dönt, melyre a visszahívásra okot adó személyt 15 nappal korábban, írásban értesíti. Amennyiben a visszahívásra okot adó személy nem vesz részt személyesen, és távolmaradásának okáról tájékoztatást nem ad, távollétében is le lehet folytatni az eljárást. Az eljárás folyamán a visszahívásra okot adó személy védekezhet, indokait előadhatja. A visszahívást kimondó határozatot a visszahívott személynek meg kell küldeni. A visszahívást kimondó határozat ellen a visszahívott személy a tudomásszerzéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
VII.
Az Egyesület szerveinek határozatai
Az Egyesület szerveinek ülései nyilvánosak, (kivéve a közgyűlést) azokról a szerv sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagok, a meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A szerv bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyv jelenléti ívét a résztvevők aláírják, a jegyzőkönyvet pedig a levezető elnök és két hitelesítő tag írja alá. A döntést a szerv az érintettekkel a határozatnak nevezettek részére postai úton, tértivevényes-ajánlott küldeményként történő kézbesítése útján közli. Minden esetben köteles továbbá a döntést hozó szerv a határozatot közzétenni, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán vagy honlapon történő kifüggesztés útján.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje akként alakul, hogy az Elnök köteles a betekintést - előre egyeztetett időpontban - bárki számára lehetővé tenni.
Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatait, a beszámolókat (különösen: az Elnök, illetőleg az Elnökség éves beszámolója) nyilvánosságra kell hozni, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés vagy honlapon, valamint a helyi havilapban (Szigethalmi Híradó) történő megjelentetés útján.
VIII.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
tagsági díjak, amelyet a közgyűlés állapít meg;
magán és jogi személyek támogatásai;
az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
rendezvény bevétel;
egyéb bevételek.
Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
IX.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik:
ha az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
ha az egyesület tagjainak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a tít főt,
ha a közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
ha feloszlatják,
ha más szervezettel egyesül,
ha az Egyesület szétválik,
ha megszűnését megállapítják.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
X.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a 2011. évi CLXXV. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény illetve a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Az Alapszabályt az egyesületalapító tagok a ………, ……. év …….. hónap ……… napján tartott Alakuló Közgyűlése fogadta el, majd kiegészített és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt …………. napján megtartott közgyűlés ……….. fogadta el.
Az Egyesület megbízza a Dr. Szóka Zsuzsanna Ügyvédi Irodát (2330 Dunaharaszti, Báthori u. 1. III/26.) ügyintéző Dr. Szóka Zsuzsanna ügyvédet, hogy az Egyesület Alapszabályát a Budapest Környéki Törvényszéknek a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtsa.
Kelt: ………………..
……………………………………… ………………………………….
Alelnök Alelnök
…………………………………………
Elnök